Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot. Az 1773-75-ben épített barokk kastélyt az 1870-es évek elején alakították át angol neogót stílusban. Az épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt. Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt. A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán. A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek. A park közepét kis tó foglalja el. Egy szabadtéri színpad is helyet kapott a Brunszvik-kastély parkjában, ahol nyaranta Beethoven szerzeményeit adják elő annak emlékére, hogy a 19. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző. Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre. Barátsága jeléül több darabját – köztük az Appassionata-szonátát – a család tagjainak ajánlotta. Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának ad otthont.
